Pinnye község Soprontól 18 km-re az Ikva patak partján található. A rómaiak korában már lakott hely volt. Elsõ írásos említése 1324-ben történt. A középkorban az Osliak birtokolták, majd ebbõl származott Pinnyei Antal-féle familia, és leányágon a Zalay- és Niczky-család.

A XIV. századból fennmaradt birtokjogi perekbõl származó oklevelek tanúsága szerint: Freindorf, Freyndorff, Pune, illetve Punye neveken szerepelt a település. 1409-ben emelték a „Boldogságos szûz” tiszteletére az elsõ templomot. 1526 után horvát nyelvû jövevények érkeztek a faluba. 1548-ban a királyi adószedõ így fogalmazott a község adózásáról: „Pynnye. Nemesek: Zalai Péter és Benedek. Porta 4, zsellér 3, szegény 12, pásztor 1.”

A 16. század második felében a birtokos nemesek gyakran változtak, a birtok elaprózódott, Pinnye jobbágyközséggé vált: ekkor 30 házból állt a falu. Bocskai hadai 1605-ben pusztítottak, a molnárcéh 1623-ban, Csepregen kelt alakuló okmánya szerint a községben két malom volt az Ikván, míg az 1683. évi török átvonulás után Pinnyén 47 elhagyott ház maradt. A 17. században Zeke Péter és Tallián Péter birtokolta, a kuruc korban pedig zálogjogon gróf Karaffa Károly. A II. József által végeztetett elsõ magyarországi népszámláláskor 61 házban, 32 jobbágy- és 12 zsellércsaládot, összesen 428 fõt számláltak meg. „1840-ben 62 házban 480 lakos volt. Rohonczy Ignácnak kastélya, szárazmalma, cséplõgépe volt. Az olaszkapor, az édesgyökér, az igazi komló körül való szorgalma, úgy a selyeímtermesztésben megkívánható szederfa nagybani nevelése nevezetesíti Pinnyét. Határbéli földje közepes”

Az 1848-49-es szabadságharcban honvédként harcoltak: Páris János, Rudasics József, Wengler Ferenc és István. Az iskoláról 1872-ben így írtak: „Tûrhetõ. 1 tanteremben 1 tanító 94 tanulót (I-VI.osztály) tanított.” A lakosság az 1880-tól 1914-ig tartó idõszakban 630 fõrõl 603 fõre csökkent. A község vezetése a nagylózsi körjegyzõ és választott bíró segítségével történt 1950-ig a tanácsok megalakulásáig.

A II. világháborúban a front 1945. március 30-án gyorsan átvonult, a település a harcok során nem károsodott. Pinnye II. világháborús hõsi halottainak száma: 18. 1950-ben önálló tanács jött létre. 1959-ben alakult meg a „Szabadság” mezõgazdasági termelõszövetkezet 85 taggal és 767 ha-ral, központja Peresztegen van. Az óvodásokat 1962-óta Nagylózsra, az iskolásokat 1971-óta Peresztegre szállítjuk.

Intézményrendszerünk a 70-es évekre kiépült: orvosi rendelõvel, könyvtárral, mozival, ifjúsági klubbal, kultúrházzal rendelkezett Pinnye. A mezõgazdaság eltartó képességének csökkenése felgyorsította az ingázási folyamatot, egyre többen ingáztak és ingáznak Sopronba. 1979-tõl a község Nagycenk társközsége lett, s újbóli önállósulása csak 1990-ben a helyi önkormányzat létrejöttével valósult meg.