Helyi és környékbeli látnivalók:
Pinnye:
Római katolikus templom: Szűz Mária templomát 1852-ben építették a lebontott helyett. Középtornyos, egyhajós egyszerű épület. Berendezése neogótikus. A templom melletti oszlopon Mária szobor áll 1673-as évszámmal és egy Szentháromság-szobor, amely 1750 körül készült. Nepomuki Szent János szobra az Arany János utcában, a XVIII. századból származik. Pinnye határában áll Boldogasszony szobra. A szobor 1918-ben készült és a magyar Szent Koronával ábrázolja Máriát. Rákóczi utca szélén található a felújított kastély épület, mellette pihenőpark . A parkban országos védelem alatt álló, évszázados korú, libanoni cédrus látható. A kastély melletti parkban a Magyar Falu Program keretében megépülő közösségi rendezvénytér kerül felépítésre, a tervek szerint 2021-ben.
Röjtökmuzsaj:
A község régi templomát a törökök feldúlták. 1760-ban a templom újjáépült ugyan, de 1879-ben lebontották, s Handler Nándor tervei szerint felépítették a mostanit. 1972-ben egy hívó adományából vörös márvány szembemiséző oltárt emeltek, majd 1979-ben, a templom felszentelésének 100. évfordulójára, a hívek áldozatos adományából a templomot teljesen felújították. Belső festése 1998-ban, külső felújítása pedig 2005-ben történt meg.
A templom mögött, 6,5 hektáros parkban áll a röjtöki kastély. Eredetileg a Széchenyiek udvarháza volt, 1770 körül alakíttatta a Felsőbüki Nagy család kastéllyá. A következő 150 évben többször átépítették. A parkban ma is látható kis hidat a német Thyssen nagyiparos család ajándékozta az akkori birtokosnak, báró Berg Miksának. A múlt század elején Verseghy Nagy Elek, hazánk háború előtti vatikáni nagykövete vásárolta meg. Holland származású felesége a parkot igényesen alakíttatta ki. Különlegességnek számított a virágoktól folyamatosan pompázó hollandkert és a geometrikus formájúra nyírt bukszusokból álló díszudvar. Ekkor épült a Hajós Alfréd által tervezett uszoda, a japánház és a kripta is. A kastélyban sok nemes és híres ember fordult meg, többek között Bethlen István, Teleki Pál miniszterelnök és Serédi Jusztián bíboros hercegprímás is. A háború után a kastélyban SZOT gyermeküdülő működött. A közelmúltban történt átépítése és helyreállítása után luxusigényeket is kielégítő kastélyszálló kapott benne helyet. Így az 1999-ben megnyílt Szidónia Kastélyszálloda **** megyénk egyik legelegánsabb vendéglátó helye. A fertődi Eszterházy kastély mintájára készült kovácsoltvas kapuja. 2003-ban Európa 20 legszebb kastélyszállója közé, 2005-ben pedig hazánk legjobb wellnes szállodájává választották. Szobái a kastély főépületében és a parkban álló kúriában, illetve az udvarházban vannak.Lövő irányában, a települést elhagyva található a szőlőindás toszkán kőoszlop, tetején a Szentháromság szoborral. Közli velünk a felirat szövege, hogy a szobrot nemes Bene Mihály állíttatta 1794. május 7-én. Elismerten jó kőfaragó munka. A keresztjáró napok alkalmával ehhez a szoborhoz ment ki a zászlós körmenet az első napon. Az Önkormányzat 2000-ben renováltatta.
Nagycenk:
1. Széchenyi Kastély és emlékmúzeum
A kastély újjáépítése a háborús pusztulása után sokáig váratott magára. Az sem dőlt el hosszú ideig, hogy a felújítást követően milyen funkcióra lesz alkalmas az egykori grófi lakóhely. A rekonstrukciós munkák 1969-ben kezdődtek, és addigra kialakult, hogy Széchenyi István életével foglalkozó kiállítás kap helyet az épületben. A Széchenyi István Emlékmúzeum gyűjteménye a legnagyobb az országban, amely egy történelmi személynek állít emléket.
A múzeum anyagának összegyűjtésében, a szakmai munka koordinálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Környei Attila történész, aki haláláig (2000) igazgatója volt a múzeumnak. A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum a létrehozója, -és alapításától napjainkig háttérintézménye – az 1975-ben alakult Országos Széchenyi Kör-nek. A főépület 1973-ban, a Széchenyi-szárnynak nevezett nyugati épületrész 1985-ben készült el. A Múzeum főépületében, a földszinten Széchenyi István életének emlékeit állították ki.
Itt látható, pl. Széchenyi miniszteri dolgozószobájának berendezése, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia bocsátott a múzeum rendelkezésére. Ugyancsak itt tekinthetjük meg a család történetét bemutató, valamint Széchenyi Ferenccel kapcsolatos kiállítási anyagot is. Az emeleti termekben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait szemlélhetjük meg. A nagyteremben látható a kastély egyetlen megmaradt rokokó kályhája, a falakon pedig neves művészek Széchenyi Istvánt és a család más tagjait ábrázoló festményei láthatóak.
Helyet kapott itt a folyamszabályozásokkal (Duna, Tisza), a közlekedésfejlesztéssel, (gőzhajózás, vasút), az úthálózat korszerűsítésével, megépítésével kapcsolatos tárgyi és képi anyag, valamint a korszerű majorgazdálkodás, ló, juh- és selyemhernyó-tenyésztés, gőzmalomépítés dokumentumai. A folyosó benyílóban például a Lánchíd építéstörténete követhető nyomon, amely kiállítás különleges darabja az alapkő letételénél használt ezüst vakolókanál.
Az épület keresztszárnyában, a Széchenyi- szárny emeletén az Országos Műszaki Múzeum anyaga:
„A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig” c. kapott állandó kiállítási lehetőséget.
A Széchenyi István Emlékmúzeum elérhetőségei:
9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.
Tel.: +36 / 99 / 360-023
Kiállítások:
Gróf Széchenyi István élete és munkássága. A magyar ipar a reformkortól a XX. századig
Nyitvatartás:
Nyitvatartás ide kattintva tekinthető meg > > >
Széchenyi Örökség Honlapja > > >
Pénztárzárás: a múzeum zárása előtt 30 perccel
2. Hársfasor
A kastély bejáratával szemben indul a 20 méter széles 2,6 km hosszú, – és ma már a világörökség védelme alatt álló – hársfasor. Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette a szép kettős fasort. Eredetileg lovaglóútként használták. Ültetéskor 645 kislevelű hárs mennyisége mára 461 darabra csökkent. A több mint 200 év alatt harmadrésze kipusztult. Átlagos magasságuk 16 m körül van. 1975-ben komoly anyagi ráfordítással állagmegvédő és rekonstrukciós munka indult; törzskönyvezés nyesés, plombálás (kibetonozás) ifjítás, pótlás. Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez az állagmegóvási művelet nem hozott sikert. Az egyre előrehaladó pusztulás kapcsán 2002-ben drasztikus nyesési munkákat kezdtek, de a környezetvédő szakemberek nem találták jónak ezt a megoldást sem. Csak reménykedni tudunk, hogy egy új eljárással meghosszabbítható a hársfasor élete, a világörökség eme ritkasága.
A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét. A piros gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített, hatalmas szarkofágot Béla gróf emelte, a 27 évesen, kislánya születésekor elhunyt hitvese számára. Széchenyi Béla grófot, 46 évi özvegység után, 1918-ban, hőn szeretett neje mellé temették.
Sírfeliratukon ez áll: ” Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást az életben hőn és hűn szerették.”
A hársfasor végében kis kápolna és remeteség állott még. A mindenkori cenki remete feladata volt a kápolna őrzése, gondozása, a déli harangozás, valamint, hogy a kastélykápolna esti imáján részt vegyen, ministráljon, vasárnap a templomban az orgona fujtatását végezze.
3. Szent István plébániatemplom
Nagycenk község kulturális, történelmi és vallási középpontjában, a Széchenyi-tér dél-nyugati magaslatán áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom. Története közel hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk. A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át a katolikus hitről. 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát. A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában „… emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére…”
1860. január 7-én már ezt írta naplójába: ” Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken.”
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy „…. minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát…” építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel. A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: „Si Deus pro nobis, quis contra nos” (Ha Isten velünk, ki ellenünk) A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen „Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának” 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló „Ecce Homo” faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
4. Széchenyi szobor
A mai Széchenyi – teret a legnagyobb magyar szobra uralja. A magas, tagolt kőtalapzaton áll gróf Széchenyi István teljes alakos bronzszobra. A szobor talapzatát a család címere díszíti, alatta Széchenyi híres mondása: „Magyarország nem volt, hanem lesz” Egészen pontosan: „Sokan azt, gondolják: Magyarország -volt -én azt szeretem hinni: lesz ! ” Az egyik leghitelesebb köztéri Széchenyi- szobor alkotója Stróbl Alajos szobrászművész, a kőtalapzaté Hild Károly soproni kőfaragómester. A szobor költségeit országos gyűjtésből befolyt összegből, a község, a vármegye és Széchenyi Béla által felajánlott összegből fedezték. A szobor ünnepélyes felavatásra 1897. szeptember 21-én,- Széchenyi István születésnapján -került sor.
5. Széchenyi Mauzóleum
A plébániatemplom mögött- balra- helyezkedik el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchenyi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt. A mauzóleum két részből áll: a belső rész egy ovális alaprajzú barokk kápolna, amelyet Barkóczy Zsuzsanna (Széchenyi Antal özvegye) építtetett a temető megnyitásával egyidőben, 1778-ban.
A téglalap alapú klasszicista előcsarnokot Széchenyi Ferenc emeltette hozzá 1806-1810 között, kastélyának átépítőjével Ringer Józseffel. A görögös homlokzat közepén két dór oszlop között nyílik a bejárat.
A kápolna oltárképét Hess Mihály egri művész festette (Krisztus mennybemenetele). Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta kőkeretes lejárata, amelynek szűk lépcsője felett ez olvasható: „Voltunk mint ti, lesztek mint mi : por és hamu.”
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchenyi leszármazott (a grófi famíliából) kapott helyet. Ugyancsak itt találjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és közelében azt a vasládát, amelyben Széchenyi István – az öngyilkos golyó által kiszakított – koponyacsontját láthatjuk.
Nyitvatartás: Nyitvatartás ide kattintva tekinthető meg > > >
6. Széchenyi Múzeumvasút
A nagycenki Széchenyi-kastély közelében,
– a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kezdeményezésére – 1972-ben épült meg a Közlekedési Múzeum 760 mm nyomtávolságú, gőzüzemű múzeumvasútja, a Széchenyi Múzeumvasút.
A vasutat a GYSEV Zrt. üzemelteti, a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A gőzmozdony és a vonatszerelvény a század elején, a 2003-ban beszerzett dízelmozdony 1950-ben épült. Bár a múzeumvasút vonala mindössze 3600 m hosszú, mind a fiatal, mind a felnőtt „vasútbarátok” körében nagy népszerűségnek örvend. A múzeumvasút márciustól szeptemberig szabad és munkaszüneti napokon, valamint a meghirdetett pénteki napokon közlekedik menetrend szerint.
Egyes előre meghirdetett napokon gőzmozdonnyal, máskor dízelmozdonnyal jár a Múzeumvasút. Menetrenden kívüli időpontokra különvonat rendelhető. A megrendelést vasútüzemi okok miatt kérjük legalább 7 munkanappal a kívánt indulás előtt a megküldeni!
Információ és különvonat rendelés:
GYSEV Zrt.
H-9400 Sopron, Mátyás kir.u.19.
Tel.: 99/577-244
E-mail: gysev@gysev.hu
Web: www.gysev.hu
7. Kisvasút skanzen
A Múzeumvasút végállomásánál (a Kastély vasútállomás mögött) találjuk a Közlekedési Múzeum szabadtéri kiállítását, ahol század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be, – a gyermekek legnagyobb örömére. A bemutatóhely Széchenyi Istvánnak állít emléket, aki a magyar vasútfejlesztésben óriási szerepet játszott.
1.) Régi mesterségek szerszámkiállítása (Gráf Gyula gyűjteménye)
2.) Kortárs Képzőművészeti Galéria
3.) Kisállé
4.) Nyugat Magyarországi Egyetem Lovas Oktatási Központ
5.) Széchenyi Béla és Endrődi Hanna síremléke a Hársfasor végén
Nagylózs
1.) Árvíz tározó 2013-ban került átadásra Nagylózs mesterséges tava, mely 1,381 ha nagyságú vízfelülettel rendelkezik. Vízszintje állandó: a dombokból befolyó csapadék és forrásvíz frissíti a tó vizét, de a zsilip felett a Vörösmarty utca levezető árkában el is folyik az Ikva patakba.
2.) A Nagyfa: A több, mint száz éves fekete nyárfa törzse több méter átmérőjű. Nagylózs, Pereszteg és Pinnye közigazgatási határát is jelzi méltóságteljes méreteivel. Magassága kb. 21 méter, kerülete a földtől 1 m magasan mérve 6, 76 méter.
A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért nemrég felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Ez a növény lett az év fája 2006-ban. A jellemzően árterületeken előforduló nyárfa olyan ritka manapság, hogy immár a Föld veszélyeztetett élőlényeinek jegyzékében szerepel.
A fekete nyárfa
Bár e növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ez a magyarázata annak, hogy jóformán csak ligeterdőkben, illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Emellett a talajvízszint-csökkenés és a nagyfokú irtás is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen lecsökkent e tiszteletet parancsoló, akár kétszáz évig is elélő fa élettere. A fekete nyárfa – botanikai nevén a Populus nigra – a fűzfafélék családjába tartozik, és nevét törzsének feketés szürke árnyalatáról kapta.
3, Szélerőmű park Az ország egyik SZÉLERŐMŰPARKJA, a 2008.05.30-án történt átadás után Sopronkövesd –Nagylózs határában hasznosítja a szélenergiát.
8 db szélkerék
SOLYMOSY KASTÉLY
Solymosy (I.) László a Viczay birtok megvásárlása után alapjáig lebontatta a barokk kastélyt, és 1881-ben felépítette a mai, historizáló stílusú, neoreneszánsz formaelemeket tartalmazó kastélyt. Az építkezés munkálatait Handler Nándor soproni építész vezette. A kastélyt park övezi, az egykori melléképületek egy része átalakított formában ma is áll, így az egykori istálló, és a kocsiszín is. szeptember 28-án mint Szociális Otthon nyílt meg a rászorulók előtt. 1968-ban, 1976-ban és 1984-ben az intézmény lakói számára új épületeket emeltek a kastélyparkban. Napjainkban az Időskorúak Otthona 5 gondozási egységgel és a csáfordjánosfai részleggel 250 idős embernek nyújt teljes körű gondozást. 2004.május 29-én és 30-án rendezett „ Nagylózsi falunapokon” avatták fel az új KÖZSÉGHÁZÁT, melyben a Védőnői- és az Orvosi Rendelő, a Polgármesteri Hivatal, és a Házasságkötő Terem kapott helyet.
SZENT LŐRINC PLÉBÁNIATEMPLOM
A XV.-XVI. Sz. fordulóján épült sokszögzáródású szentélye és alaprajzi elrendezése is középkori eredetre utal. 1713-ban barokk módra épült át. Az 1769-ben pusztító tűzvész után, 1788-ban újjáépült. 1863-ban a templom ismét leégett. 1865-ben építették fel újra, ekkor nyerte el a mai formáját. Templomunk egyhajós, egy tornyos, többszörösen átépített barokk templom, romantikus külsővel. A templomkert szomszédságában épült fel a Rozárium, melyben előbb nyugdíjas papok, majd Domonkos II. Rendi apácák laktak. Az épülethez kapcsolt kápolna 1993-ban készült el.
Építtetője: Dr. Csertő György OP/1910-2006/, néhai KANONOK ÚRUNK, NAGYLÓZS DÍSZPOLGÁRA
A HŐSI HALOTTAK EMLÉKOSZLOPÁT
– augusztus 19-én avatta fel a község lakossága. 71 hős emlékét őrzi. vh.-ból 51 fő, II. vh.-ból 20 fő nem tért vissza.
A 2001. évben került sor a Milleniumi Kereszt felállítására.
– Talapzatán emléktábla hirdeti a jeles évfordulót.
– Szent Flórián szobor, a templomnál.
– Rokokó elemeket tartalmaz.
– Készült az 1740-es években.
– 1985 tavaszán Németh Ágoston, Franciaországban élő, a községből elszármazott mérnök, saját készítésű
NAPÓRÁT helyezett el a falu központjában.
Jelmondata: “CADENS SOL NON OCCIDAT SUPER IRACUNDIAM VESTRAM” /A hanyatló nap ne nyugodjon le haragotokban!/
Sopronkövesd:
1.) Szent László Kápolna: A kápolna a faluhoz közeli szőlőhegyen, az Agg-hegyben található, az ún. Kotecsnél, honnan gyönyörü kilátás nyilik a környékre a Fertő hatalmas tükréig, a hegyen terem a jó kövesdi szőlő, lábánál patak folyik. [202] Eredete több évszázadra nyúlik vissza; a Dongó-család építtettte a XVIII. század első felében.[203] Az egyszerű, dongaboltozatú épületet az évszázadok folyamán többször átalakították, és a homlokzatra gótizáló kis tornyot emeltek.[204] Leginkább az utóbbi felújításokat lehet nyomon követni.
2.) Hősök tere: A plébánia előtt elhelyezkedő téren áll a falu I. és II. világháborús áldozatainak emléket állító hősi emlékmű, valamint itt található a Milleneumi-kereszt is.
3.) Imre major: A Széchényiek által építtetett és az egyik gyermekről elnevezett major jelenleg üresen áll. 2009-2010 évben itt került megrendezésre Sopronhorpáccsal közösen az erdei majális. Ezt az épületet elbontották, és azonos stílusban újjáépítették. Jelenleg magántulajdonban van.
Pásztor kép: A Mária-képet a helyi hagyomány egyik ága tévesen az ún. kövesdi fakereszttel kapcsolta össze. Lövő monográfusa, Mohl Adolf A kövesdi fakereszt című népmondájában részletesen leírja a történetet. Mária Terézia uralkodása alatt még kimerészkedtek az erdőbe a nádaratás miatt megriadt réti farkasok. A vadállatok elől menedéket kereső bojtárfiú az undi áléban lévő fakeresztre kapaszkodott fel, hogy megmeneküljön az őt üldöző farkasok elől. A kereszt, amely az évszázadok folyamán az erdő sűrűjébe került, 1921. február 27-én éjjel sajnálatos módon vad- és faorzók áldozatául esett.
4.) Mária kép: A Nagyerdőben, a grófút mellett áll a Mária-kép, egy pléhlemezre festett Sarlós Boldogasszony-ábrázolás. A sopronkövesdi Erdőgazdaság fűrésztelepén dolgozó jóérzésű embereknek köszönhetően 1990-ben a kép elődje méltó helyre került. Ugyanis évtizedeken keresztül a falu feletti erdőben, az úthoz közel, egy fenyőfa törzsére volt felerősítve. A dolgozók tölgyfából fűrészeltek egy nagyjából 2,5 magas keresztet, melyet az útszélre állítottak, és ide helyezték át a Mária-képet.[220] 2005-ben közösségi összefogásból egy kopjafát faragtak a számára, és a megrongálódott, többször átlőtt festményt újrafestették. Azóta hagyományosan Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) imádkoznak itt litániát. (A jelenlegi és az előző kép is Sarlós Boldogasszonyt ábrázolta, ünnepe jliius 2.!)
5.) Templom
6.) Alkotóház
7.) Tájház
8.)Kotecsi parkerdő